A magyar nyelvhasználatban a sztár jelentése: „híresség”.
A magyarországi média kommunikációjában a sztár jelentése: „szereplő”.
Aki szerepel a televízióban, a rádióban, vagy a bulvármédiában (bulvársajtóban), azt általánosságban sztárnak nevezik.
Tabáni István videó zene
Aki szerepel egy televízióműsorban, egy televíziós játékban vagy vetélkedőben, egy valóságshow-ban, azt a magyarországi média sztárnak nevezi (valóságshow-sztár, a híradó sztárja, a televíziós vetélkedő sztárja, sztárfodrász, sztárrendőr, sztárújságíró, sztárügyvéd).
Aki az ismeretlenségből előlépve szerepet kap egy új mozifilmben, azt a nevezett mozifilm sztárja-ként emlegetik a híradások.
Sok esetben ezek a szereplők önmagukat is sztárnak nevezik.
Szélsőséges esetek
Ambrus Attilából, aki bankok tucatjait rabolta ki az 1990-es években, a magyar média valóságos sztárt kreált. A közönség kedvencévé tették, hamis legendákat költöttek köré, s valóságos példaképként állították őt a gazdagság iránt áhítozó, romantikus hősöket kereső közönség részére. Jelzőjeként a média esetenként a sztárbankrabló kifejezést használja.
Kulcsár Attila, akit a K&H Bank alkalmazottjaként több milliárdos sikkasztás-sorozattal gyanúsítanak, sztárbrókerként szerepel a magyar média híradásaiban.
Zámbó Árpád („művésznevén” Zámbó Árpy), aki Zámbó Jimmy testvéreként, csupán a testvéréhez való erőteljes külső hasonlóságát és a nevét kihasználva, testvére halála után, annak mintegy „utódjaként” lép fel a szórakoztatóiparban, sztárként aposztrofálja magát a nyilvánosság előtt.
Sarka Katának, aki Hajdú Péter („sztárműsorvezető”) feleségeként szerepel a televíziós műsorokban, a feliratok szerinti gyakori meghatározása és a médiában sztárként betöltött szerepe mindössze egy élő reklámfelület: ő nem más, mint „Hajdú Péter felesége”.
Bokros Lajosra és Rogán Antalra a kereskedelmi televíziók híradásaiban többször is hallható volt a sztárpolitikus kifejezés.
Tabáni István videó zene
A sztárbaba nem az, aki már gyermekként sztár lett, hanem az, aki egy médiaszereplő személy gyermekeként született – vagy egyszerűen csak bekerült a fotója egy magazinba.
A sztárfodrász lehet az a fodrász, aki népszerű, de lehet az, aki sztárok frizuráját készíti. Ezen kívül sztárfodrász lehet az is, aki már valamilyen okból szerepelt a magyar televízió valamely műsorában.
Aki szerepel egy televízióműsorban, egy televíziós játékban vagy vetélkedőben, egy valóságshow-ban, azt a magyarországi média sztárnak nevezi (valóságshow-sztár, a híradó sztárja, a televíziós vetélkedő sztárja, sztárfodrász, sztárrendőr, sztárújságíró, sztárügyvéd).
Aki az ismeretlenségből előlépve szerepet kap egy új mozifilmben, azt a nevezett mozifilm sztárja-ként emlegetik a híradások.
Sok esetben ezek a szereplők önmagukat is sztárnak nevezik.
Szélsőséges esetek
Ambrus Attilából, aki bankok tucatjait rabolta ki az 1990-es években, a magyar média valóságos sztárt kreált. A közönség kedvencévé tették, hamis legendákat költöttek köré, s valóságos példaképként állították őt a gazdagság iránt áhítozó, romantikus hősöket kereső közönség részére. Jelzőjeként a média esetenként a sztárbankrabló kifejezést használja.
Kulcsár Attila, akit a K&H Bank alkalmazottjaként több milliárdos sikkasztás-sorozattal gyanúsítanak, sztárbrókerként szerepel a magyar média híradásaiban.
Zámbó Árpád („művésznevén” Zámbó Árpy), aki Zámbó Jimmy testvéreként, csupán a testvéréhez való erőteljes külső hasonlóságát és a nevét kihasználva, testvére halála után, annak mintegy „utódjaként” lép fel a szórakoztatóiparban, sztárként aposztrofálja magát a nyilvánosság előtt.
Sarka Katának, aki Hajdú Péter („sztárműsorvezető”) feleségeként szerepel a televíziós műsorokban, a feliratok szerinti gyakori meghatározása és a médiában sztárként betöltött szerepe mindössze egy élő reklámfelület: ő nem más, mint „Hajdú Péter felesége”.
Bokros Lajosra és Rogán Antalra a kereskedelmi televíziók híradásaiban többször is hallható volt a sztárpolitikus kifejezés.
Tabáni István videó zene
A sztárbaba nem az, aki már gyermekként sztár lett, hanem az, aki egy médiaszereplő személy gyermekeként született – vagy egyszerűen csak bekerült a fotója egy magazinba.
A sztárfodrász lehet az a fodrász, aki népszerű, de lehet az, aki sztárok frizuráját készíti. Ezen kívül sztárfodrász lehet az is, aki már valamilyen okból szerepelt a magyar televízió valamely műsorában.
Tabáni István
A sztártervező nem sztárokat tervez, hanem a hírességek ruháját, öltözetét. Ellenben, ha a neve később ismertté válik, maga is sztárrá válhat a ruhatervezők között, így válhat belőle sztár-divattervező.
A sztárfeleség nem feleség minőségében sztár, egyszerűen csak ő az a hölgy, aki egy közismert férfi feleségének mondhatja magát.
A sztárvendég szintén nem vendég minőségében lett sztár; ő csupán egy ismert ember, aki vendégeskedik egy bulvárműsorban.
A sztárszereposztás egy érdekes kifejezés; valójában azt jelenti, hogy a nevezett műsorban néhány ismertebb művészre vagy médiaszereplőre osztották a főbb szerepeket.
Végül pedig a sztárkutya sem biztos, hogy sztár – lehet, hogy csupán egy médiaszereplő személy kutyája, akit megmutattak a nyilvánosságnak.
Tabáni István videó zene
A női sztár a hazai médiában, a nyelvi jelentésével ellentétben nem nőket szórakoztat (ld. női fodrász, aki nők frizuráját készíti), hanem „nőnemű szereplő”, azaz „sztárnő”; hasonlóan ahhoz, mint ahogy különbözik például a katonanő és a női katona kifejezés (utóbbi szó egy értelmetlen, kreált kifejezés).
Világsztár
Az a sztár, aki az egész világon rajongók tömegeit tudhatja magáénak, s alkotásai vagy szerepei a világon mindenhol szüntelen népszerűségnek örvendenek.
Szupersztár
A sztár – mint fogalom – fokozása, sztárok között is kiemelkedő csillag.
Megasztár
Az egyik magyarországi kereskedelmi televízió nagy sikerrel futó műsora, tehetségkutató vetélkedője. A vetéledő célja az volt, hogy a vállalkozó – és éneklő – kedvű fiatalok közül szavazás révén kiválassza azt az egyet, akiből „Megasztár”, a sztárok között is kiemelkedő híresség válhat.
A média a későbbi szóhasználatában mindenkit „Megasztárnak” nevez, aki a műsor során valaha bekerült a televíziós döntőkbe, vagy az elődöntők során felhívták rá a figyelmünket – akkor is, ha később semmiféle népszerűséget nem szereztek maguknak.
Tabáni István videó zene
Az előzőekben leírtakból kifolyólag a mai magyar kulturális életben sok mindenkit divat sztárnak nevezni. A valódi halhatatlan művészeket és alkotókat méltán ismerjük el örökké fényes csillagokként; és mellettük olyan „szereplőket” is ekként emlegetünk, akik a hagyományos jelentéssel ellentétben semmi maradandót nem alkottak, és sok esetben semmiféle népszerűségre sem tettek szert a magyar előadó- és alkotóművészet területén: egyszerűen csak hallottunk róluk valamelyik médium híradásában.
Ugyanakkor ez fordítva is igaz: sok esetben nem tekintenek sztárnak olyan egyéniségeket, akik valóban nagyot alkottak és több évtizedes művészi pályafutás áll mögöttük; e megítélésben jelentős szerepe van a társadalom által a személyekről kialakított képnek, amely kialakításában nagy mértékben részt vesz maga a média is. Végső következtetésként azt lehet mondani, hogy a „sztárság” meglehetősen relatív és szubjektív fogalom; azt, hogy az egyén, a társadalom vagy a média kit tekint sztárnak és kit nem, csupán – pozitív vagy negatív – előítéletek határozzák meg.
Tabáni István videó zene
A sztártervező nem sztárokat tervez, hanem a hírességek ruháját, öltözetét. Ellenben, ha a neve később ismertté válik, maga is sztárrá válhat a ruhatervezők között, így válhat belőle sztár-divattervező.
A sztárfeleség nem feleség minőségében sztár, egyszerűen csak ő az a hölgy, aki egy közismert férfi feleségének mondhatja magát.
A sztárvendég szintén nem vendég minőségében lett sztár; ő csupán egy ismert ember, aki vendégeskedik egy bulvárműsorban.
A sztárszereposztás egy érdekes kifejezés; valójában azt jelenti, hogy a nevezett műsorban néhány ismertebb művészre vagy médiaszereplőre osztották a főbb szerepeket.
Végül pedig a sztárkutya sem biztos, hogy sztár – lehet, hogy csupán egy médiaszereplő személy kutyája, akit megmutattak a nyilvánosságnak.
Tabáni István videó zene
A női sztár a hazai médiában, a nyelvi jelentésével ellentétben nem nőket szórakoztat (ld. női fodrász, aki nők frizuráját készíti), hanem „nőnemű szereplő”, azaz „sztárnő”; hasonlóan ahhoz, mint ahogy különbözik például a katonanő és a női katona kifejezés (utóbbi szó egy értelmetlen, kreált kifejezés).
Világsztár
Az a sztár, aki az egész világon rajongók tömegeit tudhatja magáénak, s alkotásai vagy szerepei a világon mindenhol szüntelen népszerűségnek örvendenek.
Szupersztár
A sztár – mint fogalom – fokozása, sztárok között is kiemelkedő csillag.
Megasztár
Az egyik magyarországi kereskedelmi televízió nagy sikerrel futó műsora, tehetségkutató vetélkedője. A vetéledő célja az volt, hogy a vállalkozó – és éneklő – kedvű fiatalok közül szavazás révén kiválassza azt az egyet, akiből „Megasztár”, a sztárok között is kiemelkedő híresség válhat.
A média a későbbi szóhasználatában mindenkit „Megasztárnak” nevez, aki a műsor során valaha bekerült a televíziós döntőkbe, vagy az elődöntők során felhívták rá a figyelmünket – akkor is, ha később semmiféle népszerűséget nem szereztek maguknak.
Tabáni István videó zene
Az előzőekben leírtakból kifolyólag a mai magyar kulturális életben sok mindenkit divat sztárnak nevezni. A valódi halhatatlan művészeket és alkotókat méltán ismerjük el örökké fényes csillagokként; és mellettük olyan „szereplőket” is ekként emlegetünk, akik a hagyományos jelentéssel ellentétben semmi maradandót nem alkottak, és sok esetben semmiféle népszerűségre sem tettek szert a magyar előadó- és alkotóművészet területén: egyszerűen csak hallottunk róluk valamelyik médium híradásában.
Ugyanakkor ez fordítva is igaz: sok esetben nem tekintenek sztárnak olyan egyéniségeket, akik valóban nagyot alkottak és több évtizedes művészi pályafutás áll mögöttük; e megítélésben jelentős szerepe van a társadalom által a személyekről kialakított képnek, amely kialakításában nagy mértékben részt vesz maga a média is. Végső következtetésként azt lehet mondani, hogy a „sztárság” meglehetősen relatív és szubjektív fogalom; azt, hogy az egyén, a társadalom vagy a média kit tekint sztárnak és kit nem, csupán – pozitív vagy negatív – előítéletek határozzák meg.
Tabáni István videó zene
A világhírű sztárokat pedig többnyire az különbözteti meg a magyar sztároktól, hogy úgynevezett kultúrhősöknek minősülnek. Megváltoztatják a világot, maradandó hatást gyakorolnak a kulturális normarendszerre. Kultúrhősök, mint Odüsszeusz, vagy mint Petőfi Sándor; de Marilyn Monroe, Plácido Domingo, Michael Jackson vagy George Clooney szintén az: hatással vannak ízlésünkre, a környezetről és a világról alkotott elképzelésünkre.
forrás: wikipédia
